Hanga továbbra is nagyon türelmes és édes baba, legújabb szórakozása a nyelvnyújtogatás:
Rátalált a hüvelykujjára is, mostanában gyakran hallom a cuppogását, ahogy majszolja a kiságyban:
Nagyon erős, amióta megszületett, egyszer sem kellett a fejét, nyakát tartanom, tartotta ő magának. Még csak 3 és fél hónapos, de állandóan emelgeti a fejét, mint aki unja a fekvést és már szeretne felülni. :-)
Tegnap is férjem megfogta a két kezét, nem húzta, csak megtartotta és Hanga felült hasizomból, egymás után ötször-hatszor.
Sokszor kérdezik, nővérei is ilyen nyugodt babák voltak-e. A válaszom erre mindig ugyanaz: fogalmam sincs, mert ketten voltak. Lehet, hogy ennyi idősen ők is csak ettek és aludtak, vagy elvoltak a kiságyukban, de felváltva sírtak, így úgy éreztem, mintha egyfolytában sírnának. Arról nem is beszélve, hogy a dupla pelenkázás, öltöztetés, tápszerkészítés kitöltötte az egész napomat. Szerencsére most egy gyereknek bőven van anyatejem, ennyivel is egyszerűbb a helyzetem. Csak egy apró példa a különbségre: lányokra soha nem adtam hátulgombolós ruhát, annyira fáradt voltam, hogy még egy ilyen "macerásabb" ruhadarabhoz sem volt energiám. Hogyisne, nincs nekem erre időm! Most Hangára simán feladom és nem is értem az akkori önmagamat, mi ebben a fárasztó?
Kezd már halványulni, mennyire pörgős volt az első év velük, de azért ha meglátok egy ikerbabakocsit toló párt, benne pár hónapos gyerekekkel, kicsit összerázkódom és örülök, hogy most már egy fokkal könnyebb az életünk.
Már elmúlt Hangánál is az az időszak, hogy csak eszik, alszik, sokszor van fent és várja, hogy szórakoztassam. Sajnos nem mindig tudok mellé ülni, szerencsére nővérei gyakran lefoglalják, amíg főzök, vagy épp pelenkázok valakit. Mellé kuporodnak és játszanak vele - múltkor is Hanga hangos nevetésére lettem figyelmes mosogatás közben.
