Lám, lám, ennyi kellett csak: ma itt volt egy barátnőm napközben, mindhárom lányom imádta. Nem tudom, hogy az ő hatására-e, de volt délutáni alvás. Végre. 1 órát hallgathattam a csendet - leírhatatlan élmény. Az idegrendszerem kisimult és egy mosolygós, kipihent anyuka fogadta őket, mikor felébredtek. Ennyire lenne csak szükségem és nem is lenne semmi gond.
Férjem minap hazajött, nyitotta az ajtót és ezzel egy lavinát indított el. Mindhárom lány megindult felé: Hanga kúszva, repesve az örömtől, a két nővérke szaladva. Végül mindhárman apa nyakában kötöttek ki. Azért férjuram nehezen bírta ki, míg elszaladok a fényképezőgépért. :-)

Motoros, poncsós manó

Néha el se hiszem, hogy ez ugyanaz a gyerek - 2 másodperc eltéréssel