Az elején még élvezték a dolgot, a fő kedvenc a teve volt: az első ijedtség után meg merték etetni őket, ami nem kis teljesítmény, hisz a tevéknek csak a fejük akkora volt, mint ők. Édesek voltak: a kicsi kis kezüket (benne az állateledellel) nyújtogatták a hatalmas szájak felé.
Később az állatsimogatóban a kecskékkel is összehaverkodtak és üldözték őket a zoo-csemegével - nagyon élvezték, hogy etethetnek. :-)
A végére azonban már nagyon álmosak és nyűgösek lettek, úgyhogy a lényeget, az elefántot már látni sem akarták. Nem baj, ez így elsőre szerintem nagyon jó volt, majd legközelebb rászánunk egy délelőttöt és nem csak 2 órát. Most azonban muszáj volt feszített tempóban végigrohanni az Állatkerten, hisz Hanga nem bír ki túl sok időt evés nélkül.
