Most, hogy éhgyomorra megtisztítottam a kanapét és a matracukat, amin fetrengeni szoktak és még hátravan a szőnyeg, felmerül bennem a kérdés: miért nem élünk barlangban,mondjuk 4 éves korukig? Mert szerintem az illene a legjobban egy világát felfedező gyerekhez - ott legalább nem lennének bútorok, fehér falak... :-) Az elmúlt 5 napban kb. 50-szer öntöttek ki teát a szőnyegre, kanapéra, tapostak bele Túró Rudit az ágyba - egyszerűen mindenhol ott a kézjegyük. Nincs olyan falrészlet, ami ne lenne összefirkálva. Még jó, hogy festés előtt állunk. (Nem mintha festés után nem ugyanez várna ránk). Megállapíthatom, hogy egy gyerek képes 2 éves korára leamortizálni teljesen egy vadiúj lakást, vadiúj bútorokkal. :-)

Dől rólam a víz, ebben a 35 fokban most ez jólesett. Na mindegy, tegnap amúgy is megfogadtam, tisztítás után összecsavarom a szőnyeget és kiviszem a tárolóba - amíg nem tanultak meg normálisan inni és nem szobatiszták, semmi értelme, hogy állandóan csak koszolódjon. Arról már nem is beszélek, hogy egy könyvük sincs egyben, egyszerűen mindet széttépik - mire odaugranék, már annyi neki. A nosztalgiából vásárolt házikót is széttépték, 1 hónapig bírta. Most megyek a második kávémért, mert kicsit lefáradtam, és még csak most kezdődik a nap.