Ismerkedés az unokaöccsel - Botond nagyon nagy baba, még nincs 5 hónapos, de máris akkora, mint a 8 hónapos Hanga:
Ajsa és Csenge kiváló nagymesterei annak, hogyan tartsanak minket állandó nyomás alatt. Ha valamit a fejükbe vesznek, képesek 50-szer elismételni egy perc alatt: "ajtó, nyílj ki, ajtó nyílj ki..." Úgy érezzük magunkat férjemmel, mintha a katonaságnál lennénk. :-) Félelmetes dumagépek, be nem áll a szájuk. Amíg Csenge a szekrénnyel szórakozott, Ajsa megállás nélkül - a szokásos nyomásgyakorlással - szólongatott: a türelem nem jellemző a két és fél éves gyerekekre. Édesek a kis főnökök... :-)
Hogy ez a Hanga hugi milyen érdekes játékokat talál ki! Ezt mi is meg tudjuk csinálni. :-)
Ja és még valami. Kedves autóstársaim figyelmébe ajánlom elgondolkodtatónak, mert többször megtörtént már velem, akár gyalogos voltam, akár sofőr. El akartuk engedni a tegnapi esti séta közben az összes autót, mielőtt átkelünk az úton. Egy férfi lefékezett, intett, hogy menjünk, már az úttest közepén tartanak lányaim a motorral, mikor a férfi mögött álló autó kivág - ő ugyan nem fog várni - és előzés közben majdnem áthajt Csengén és Ajsán. Volt olyan, aki egyszer azt írta egy fórumban: "Azért nem szoktam megállni a zebránál és átengedni a gyalogosokat, mert ezzel a halálát okozhatom, ugyanis a mögöttem lévő ki fog előzni és elgázolja őket." Emberek, egy fél perces várakozást csak ki lehet bírni abban a rohanó életetekben, lassítsatok már egy kicsit! Szülőként hamarabb felidegesít ez a mentalitás.
