Sokszor elmondom férjuramnak, hogy őt tartom a világ legjobb férjének, de a mai meglepetésén ő csodálkozott végül a legjobban. :-) Fárasztó napom volt, feszült voltam, felment bennem a pumpa sokszor a lányoktól, pedig nem csináltak semmi komoly dolgot - csak egy szokásos nap volt 3 kisgyerekkel. Kétszer is eszembe jutott, felhívom férjemet, hozzon nekem az Európa Kávézóból a kedvenc csokitortámból pár szeletet - muszáj valamivel megjutalmaznom magam a nap végén, ha már felest nem ihatok. :-) Lehet, hogy úgy könnyebb lenne néha. :-)))
Végül nem szóltam neki, csak később érne haza a kitérő miatt. Mikor belépett az ajtón, megláttam kezében egy Európa Kávézó felirattal díszített csomagot... Ma már két szelet tortán túl vagyok. :-) Ő döbbent meg a legjobban, mikor elmeséltem, mennyire telibetalált. :-) Hiába, a lélektárs, az lélektárs...
Néha minden aprósággal felidegesítenek a lányok és a hajamat tudnám tépni (na ilyenkor nem szabad a blog közelébe kerülnöm, mert csak fröcsögni tudnék), máskor teljes nyugalom száll meg és nem is értem, mi tudott kiborítani - szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen angyalkáim vannak.
Főleg a reggelek nehezek: 3 nyűgös gyerek és egy korai keléstől morcos anya - nem túl jó kombináció. :-) Ilyenkor úgy érzem, 1 liter kávé is kevés, hogy tartsam az iramot. Tegnap kivételes dolog történt: először csak Ajsa kelt fel, testvérei 10 perc késéssel követték - máskor egyszerre ébrednek mindhárman. Kibotorkált álmos, kócos fejjel a szobájukból és az ölembe bújt. 10 percen keresztül csak egymásra koncentrálhattunk, a háttérben komolyzene szólt - szép és nyugodt volt az ébredés, sírás és nyűgösség nélkül. Sajnos az esetek többségében nem ez a jellemző, inkább érzem magam megállás nélkül rohangáló óvónőnek, akinek megérkezett a kiscsoportja és teljes ellátást kíván. :-)
Teljesen más a végére. Egy ismerősöm feleségénél indítják el holnap a szülést, az apuka blogon keresztül tudósít a fejleményekről és érzéseiről - szegénykém már síkideg. :-) Akit érdekelnek a férfivallomások: apafej.eu