Ahol 2 és fél éves gyerekek esznek, ott hullik a forgács. Hanga mindig résen van: odakúszik ebédelő nővérei lábához és boldogan csemegézi a földön található ételmaradékokat. A gond csak az, hogy nekem is résen kell lennem, ha nem akarom, hogy picur egyszercsak fulladozni kezdjen. De nemcsak anya vigyázza éberen Hanga minden mozdulatát: Csenge és Ajsa is keményen számon kérik hugicájukat.
Mivel férjem nem értette, mit beszélnek a lányai, íme a magyar felirat: 

Csenge: "Nyisd ki a szád! Így ni!", miközben Ajsa okoskodva megjegyzi: "Hangos."

Hanga egyébként rengeteg dolgot elles nővéreitől. Alig várja pl., hogy szabad prédáva váljon csőröspoharuk: lecsap rá és élvezettel szürcsöli Ice Tea-jüket. Férjem szerint a nagyok látták a határt köztünk és közöttük: mi vagyunk a felnőttek, ők pedig a gyerekek - két világ. Nem is nagyon igyekeztek így a kezdetek kezdetén a viselkedésünk, szokásaink átvételére. Ezzel szemben Hanga ugyanabba a kasztba tartozónak tekinti magát, mint nővérei és leutánozza a viselkedésüket, miközben több fejlődési szakaszt átugrik.

Eléggé kényes ízlése van. Teát, vizet egyáltalán nem hajlandó inni, csak a 100 %-os gyümölcslevek csigázzák fel - azt viszont ökölbe szorított kézzel, támadó pózban, levegővétel nélkül nyomja befelé. Ki kell tépnem néha a szájából, hogy meg ne fulladjon.

A délelőtti, délutáni és esti lefektetésénél "Bóbitá"-t próbálnék énekelni neki, mint a nagyoknak, de nem hagyja. Már az első versszak első soránál elkezd forgolódni, megpillantja az ágyát (jól gondoltam, tehát alvás lesz) és szó szerint ugrik is ki a kezemből. Beteszem a kiságyba, takaró, fal felé fordul és már alszik is. A takaró fontos elem 2-3 hónapos korától kezdve, a szájához húzza, elkezd csámcsogni, mintha enne és így szépen álomba "nyamnyogja" magát. Nagyon szakértő módon csinálja. :-)

Olyan lesz, mint a nővérei (jaj, nekünk), nem képes fél percet sem nyugton ülni az ölünkben. Metrózás közben egy pillanatra sem áll meg. Forog, mászik, minden izgalmas, minden elérhető koszos bkv-s falat, kapaszkodót, ablakot meg kell fogdosni... Mindenkivel kikezd, egy idő után a szemem sarkából azt látom, hogy az utasok integetnek nekünk: Hanga mostanában ugyanis leküzdhetetlen vágyat érez az ismerkedésre és ezért állandóan integet, néha egy "pá-pá"-t is hozzátesz. Ilyenkor látom, mennyi normális ember vesz körül - gyerek nélkül ezt nehezebb észrevenni.

Mikor apa hazaérkezik a munkából és belép az előszobába, 3 fülig érő szájú lány rohan a karjaiba (na jó, egy csak kúszik őrült tempóval) "apa, apa" kiáltással. És mindenki arra pályázik, hogy apa az ölébe vegye. Ilyenkor Hanga sem kíváncsi a társaságomra, így férjemnek nincs más választása, egyszerre kell cipelnie a 3 lánykát - egyre izmosabb karjai vannak :-)

Apa vicces - esti őrjöngés Geminiéknél. Mi vagyunk a szomszédok kedvencei. Ha Hanga boldog, olyan, mint egy farkát csóváló kutya. :-)