Aggódom, milyen éjszakánk lesz. Hanga az elmúlt hetekben olyan rosszul alszik a foga miatt, hogy én már tegnap hajnalban csak azt tudtam ismételgetni: "Meghalok, kész, kipurcanok, nem bírom." Hányingerem volt a fáradtságtól. Felkel éjfélkor és megy a műsor 2-ig...vagy kezdi hajnali 1-kor és tart 3-ig - a 2 órás időintervallum állandónak tűnik. Mindegy, hogy ringatjuk, kőkeményen ágyába dugjuk, magunkhoz vesszük, mellkasra fektetve babusgatjuk - semmi nem használ, 10 másodpercig nem marad egy helyben. Felpattan, átmászik rajtunk, újra lefekszik, újra felpattan és megállás nélkül tépi a haját. Éjszaka már nem bírtuk tovább, hamarabb aludtunk el, mint ő - legközelebb arra keltünk, hogy nincs az ágyunkban és sír - a szőnyegről szedtük fel, szerintem ott is szundikált egy kicsit...
Na de most szortyog Csengével együtt - naná, hogy ettől nem fog aludni egyik sem normálisan... Lassan nehéz követnem, hogy ki mikor milyen hűsítő habot, cseppet, orrspray-t, gyógyszert kap.
Ajsa szerencsére jól tűri a bárányhimlőt, állítása szerint nem viszket neki - agyondicsérem, milyen rendesen tűri a pöttyök kenegetését. Kreatív anya még a babáikat is bepöttyözte filctollal - teljes lelkesedéssel álltak neki orvosi táskájukkal gyógyítani őket. Csengét elég nehéz meggyőznöm, hogy őt nem kezelhetem bárányhimlő ellen - ő is szeretne ilyen kis piros bigyókat. Kirekesztve érzi magát a szentem. Sebaj, nemsokára teljesül a kívánsága...