Hétvégén szép kiránduló időben elruccantunk unokatesómékhoz Szentendrére. Megilletődött lánykáim csendben, szolidan, jó kislány módjára másztak ki az autósülésekből, mikor megérkeztünk. Vendéglátóink gyanútlanul ajtót nyitottak nekik... Egy óra sem telt el és a házigazdák a következő mondatokat ismételgették égre emelt tekintetekkel: "Részvétem! Ezt hogy bírjátok? Úristen, mindig ilyenek? De ugye most már lassan elfáradnak és aludni fognak?! Na de még fiatalok vagytok, bírjátok... Ti hogy csináltok bármit is?"
A kérdések, kifakadások maximálisan jogosak voltak, pedig Csenge és Ajsa angyali arcát mutatta. Nem volt hiszti, nyűgösség, betegség...csak levegővétel nélkül EGYSZERRE csiviteltek éles fejhangon, befogtak minden arra járó embert: "Te erre kísérgessél engem, Te a lépcsőkön mászkálj velem a kertben, Te az emeletre gyere fel 26-szor, Te segíts nekem füvet és virágokat tépkedni...hoppá, Te nem csinálsz semmit, akkor takargass be..."
Nem történt semmi extra - csak Duracell-nyuszi személyiségük van és azt duóban, kánonban, káoszt teremtve bontakoztatják ki. Édesek... csak 4 felnőtt is kevés a lefoglalásukhoz, kiszolgálásukhoz. Mindent betöltenek, mindenhol ott vannak, kirobbanó az energiaszintjük és egyidősek - ennyi az egész. 
Vendéglátóink kiskutyája, akit soha semmivel nem tudnak lefárasztani, először eltűnt (nem is értem miért, hisz lányaim csak kitüntették figyelmükkel), majd mikor előkerült, hanyatt vágta magát kispárnáján és horkolni kezdett...nem volt hajlandó felkelni, míg ott voltunk.
Ráadásul ez többszörösen könnyített pálya volt a rokonságnak - Hanga nem oldódott fel, így le sem szállt apja nyakából.
Érdekes, de amióta 3 gyerekünk van, senki nem marasztal minket, ha bejelentjük távozási szándékunkat...esetleg egy erőtlen "Jaj, ráértek még!" elhangzik, de nem tudnak meggyőzni. :-)))
Lényeg a lényeg: nagylányaim nagyon jól érezték magukat, a rokonságot meg egy időre lefárasztottuk. Még aznap este Csenge vissza akart menni hozzájuk, de ezzel inkább nem sokkoltam őket. :-)

Jelenleg Csengénk betegeskedik, 39 fokos láz, begyulladt-fájó fül, antibiotikum, nátha, hiperérzékenység, ha nem törlöm elég gyorsan az orrát... Nagyon remélem, 2 másik csemetém nem kapja el, pénteken hajnalban utaznánk Tokajba nagyszülőket fárasztani - kikapcsolódni... Na de mindig szabi alatt, jó időben jön valami nyavalya, ezt már megszokhattuk.
 

Menekül a szerencsétlen