Amióta gyerekünk van, egyik évszakkal sem vagyunk kibékülve. Ősz: hamar sötétedik, gusztustalan-nyálkás idő és egy csomó betegség, depis hangulat. Tél: betegség,betegség, állandó sötétség. Nyár: 40 fok, egész nap lehúzott rolók mögött, bezárva próbáljuk elviselni a hőséget, 6 után már elő lehet merészkedni, este nem tudnak aludni, mert áll a levegő... De azt nem gondoltam volna, hogy a tavasz is vég nélküli betegeskedéssel fog telni!
Hanga 2 napja fejezte be az antibiotikum szedését még az előző fülfelszúrásos-vírusos nyavalyára, körsms-t küldtem a lakóparkos gyerekes szomszédoknak: "Vasárnap szülinapi bulit tartunk a nagyoknak!"
Szombat délben már volt is két lázas csemeténk: Csenge és Hanga. Az éjszakát kialvatlanul, óránként kelve töltöttük (ráadásul én is elkaptam, amire évek óta nem volt példa, és így azért kevesebbet bír az ember lánya)
Csengének este 7-től kezdve 40 fokos láza volt, egy idő után elfogytak a gyógyszeres alternatívák, így óránként keltünk, nehogy még tovább emelkedjen, mértük a lázát, hajnali 2-kor szerencsétlent kádba ültettük hűtőfürdőzni... A 2-es kelésnél Hanga is bejelentkezett, ő is lázas volt...tábori kórházzá alakultunk, két kóválygó, alig magánál lévő személyzettel. Nem vagyunk csúcsformában.
De ez az állapot nemcsak ránk jellemző: a környező gyerekes családok is megállás nélkül betegek, mióta beköszöntött a tavasz - és még el se kezdtük az ovit. Előre élvezem, milyen jó lesz, mikor ÁLLANDÓAN és EGYSZERRE beteg lesz mindhárom csemetém. :-(
