Gondoltam, na most bátor anyuka leszek és kiszedtem a tó mellé érve mindkettőjüket a babakocsiból. Annyi volt a szerencsém, hogy szomszédék megérkeztek 5 percen belül Az ominózus 5 perc így nézett ki: "Nem Ajsa nem szeded fel azt a csikket! Csenge gyere vissza, el fogsz vágódni a betonon! Ajsa gyere már, Csenge elindult, nekünk is utána kéne menni! Csenge ne edd meg a botot!"
Valahogy egyszerre nem akartak sétálni - pedig én szépen elképzeltem, hogy van két kezem, tehát tudok két gyereket sétáltatni.
Szomszédék lepedővel és játékokkal érkeztek. Leültünk a fűbe, két lányom megtámadta a szomszéd lányát, szegény csak pislogott - a csajok rögtön elkezdtek volna birkózni vele, ahogy egymással is szoktak. Már kényelmesen hátradőltem volna, mert a csajokat teljesen lenyűgözte az új környezet: pokróc a fűben, új játékok és egy új kisbaba, akit le lehet birkózni. El is döntöttem magamban, majd kijárunk így pokrócostul, a két lány játszik én pedig pihenek. Nem is értem magam, mintha nem lennék az anyjuk már 1 éve!
Az idill 10 percig tartott és elindultak kétfelé. Csengével játszottam, körbenéztem és Ajsa már a fűben tepert négykézláb, tőlem kb. 6 méterre. Innentől kezdve csak a futkosásra és valamelyik lány sétáltatására emlékszem. Közben az anyukák gyülekeztek a gyerekeikkel, irigyeltem is őket, mert csak leheveredtek a pokrócra, egy szem gyermekeik még max csak kúszni tudtak és könnyűszerrel lokalizálták őket. Én ezalatt görnyedt háttal sétáltam valamelyik lányommal, a másik pedig találomra befogott egy anyukát és sétáltatásra kényszerítette. Így azért könnyebb volt a helyzet, mert csak egy csajszit sétáltattam egyszerre. Éppen Csenge volt nálam, amikor kiszúrt 3 fiút, akik chipset ettek és odaállt eléjük - teljes természetességgel várta, hogy etessék. Egyébként egy lánnyal sem egyszerű a séta: méterenként fel akarják szedni a csikkeket, a kavicsokat meg akarják enni, a galamszaros botokról nem is beszélve. Nem baj, azért én még megpróbálkozom a két gyerekes sétával, csak jobb terepet kell találnom.
Május 15.
2007.07.31. 19:50 - gemini!
Tegnap kimentünk csajokkal a mellettünk lévő tóhoz, mert egy szomszédunk csoportképet szeretett volna készíteni a házban élő babákról. Előtte még engedélyeztem magamnak egy fagyit, de a lányok 10 perc elteltével elkezdtek sírni a babakocsiban. Hiába, most már unják, ha csak egy helyben ülhetnek, még ha rázza is a popsijukat a kocsi, ennyi már nem elég. Ők már nagylányok és sétálni szeretnének a két kis lábukon. :-)
A bejegyzés trackback címe:
https://gemini.blog.hu/api/trackback/id/tr59129443
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.