Még szerencse, hogy nem laknak alattunk, férjem esténként fogócskázik a lányokkal, elég hangosak. Békaugrásban üldözi a csajszikat, akik sikongva menekülnek. Általában eltakarja a fejét egy kendővel, vagy sállal és elbújik a konyhába. A lányok kinyújtott nyakkal, óvatosan megközelítik a búvóhelyét, aztán amikor előugrik, nevetve menekülnek. Ezután férjem felkapja őket és beledobja a földre kikészített ágyneműkupacba, csak úgy nyekkennek – és imádják! Sorba állnak repetázni! :-)
Elkezdtek egymással egy közös nyelven beszélni, a magyarra egyáltalán nem hasonlít, én csak UFO-nyelvnek hívom – olyan, mintha 2 földön kívüli beszélgetne egymással.
Sok nő megjegyzi, milyen jó apa a férjem. Egyszerűen minden tette, mondata, amit látnak belőle azt sugározza, hogy mindene a családja és ez így is van. Nem győzöm neki mondani, hogy egyáltalán nem „természetes”, amit tesz, igenis különleges, második anyja a lányoknak, 100%-ban kiveszi a részét a „babázásból”.
Szemezünk a ventillátorral
Hogy anya ne unatkozzon
