Képtelen vagyok kivédeni a Hangát ért támadásokat. Lányok sokszor belecsapódnak a hasamba, hiába védem, úgyhogy Pocaklakó már most edzésben van tartva. Meg kell szoknia,mert ha kint lesz, biztos kap majd egy csomó játékot a csajsziktól, akik szorgalmasan fogják Neki bedobálni a kiságyába. Mondjuk ez egy pár hónapos gyereknél még veszélyes játék, remélem kisszéket nem hajítanak be a tesónak. :-)
Egyébként borzalmas, mennyit esnek egy nap. És igyekeznek mindig a kemény járólapra a szőnyeg helyett. Csengének is ma állandóan piros foltok voltak az arcán a becsapódások helyén.
Tegnap apjuk lufit fújt, majd eresztett el, a két lány megkövülve nézte. Amikor a leeresztett lufi össze-vissza keringett a levegőben, bepánikoltak. Utána viszont repetát akartak - félelemmel vegyes kíváncsisággal nézték, ahogy egyre nagyobb lesz a lufi. Amikor már túl nagynak érezték és tudták mi következik, menekülőre fogták a dolgot :-)
Ma joghurt evés közben Csengéből kitörtek az érzelmek, minden kanál után megölelgette Ajsát :-)
És itt egy hátsimizős verzió :-)
Lufi
2007.11.22. 15:04 - gemini!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://gemini.blog.hu/api/trackback/id/tr7238239
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
porpika 2007.11.22. 16:03:56
Jaj de édesek! Könnyekig megtud az ember hatódni!Ugye ilyenkor minden "mást" elfelejtesz?
gemini! 2007.11.22. 16:38:08
Igen, ilyenkor csak vigyorgok és elfelejtek minden hisztit. :-)))
