Gemini blog

Ha az ember lánya másfél év alatt 3, visszafogott természetűnek egyáltalán nem mondható lánykát szül, élete meglehetősen pörgőssé válik. Ennek a naplónak a segítségével igyekszem megörökíteni az első éveket, hogy ha majd egyszer lelassíthatunk férjemmel, jóleső sóhajtások közepette emlékezhessünk vissza az édesen fárasztó kezdetekre.

Hanga

Lilypie Third Birthday tickers

Csenge és Ajsa

Lilypie 4th Birthday Ticker

Friss topikok

  • boldogmamamacska: Kedves Anyuka! Gratulálok a blogodhoz, nagyon aranyos a gyermeked. Eszter vagyok és én szerkeszte... (2010.05.10. 13:01) Lassulunk végre!
  • Ilonana: Én is BOLDOG SZÜLINAPOT KÍVÁNOK !!!! Naés persze jobbulást! (2010.05.04. 12:40) Füles csapat
  • vargaera (L.V.E.): Jobbulást és kitartást!! :)) (2010.04.16. 10:07) Bezárva
  • porpika: Igen kétpetéjűek. Először persze kellett egy kis motivációs ajándék, hogy elmenjenek egymás nélkül... (2010.03.31. 20:29) A szétválaszthatatlanok
  • trichterwinde: Csúcs az arckifejezésük az utolsó képen :)))) Ezek a csajok színésznők lesznek, tutira!!! ;))) Ki... (2010.03.19. 10:09) Hosszú hétvége

Látogatottság

eXTReMe Tracker

Szabadság

2007.12.27. 13:20 - gemini!

Iszonyúan ki tudnak készülni a lányok, ha egy kicsit is felborul a megszokott napirendjük. Egy kitartós bömböléshez az is elég, ha felkelés után másfél órával elkezdünk készülődni, mert megyünk a nagyiékhoz. Végighisztizik és rúgkapálják a készülődést, teljesen lefáradunk mi is a végére. Szó szerint le kell őket birkózni a pelenkacseréhez és öltözéshez. Elvárnák, hogy minden nap ugyanúgy induljon: kényelmes felkelés (1 órán keresztül tartson), mese - és klipnézegetés, először a számítógépen, aztán a tv-ben. Közben almát majszolnak, vagy sajtot. Ennek az idilli állapotnak kéne kb. délig tartania - ha ebben változás történik, mert sétálni, vagy bevásárolni indulunk, egyszerűen kiborulnak és üvöltenek. Nem egyszerű esetek.
Amióta az apjuk szabadságon van, valamelyikük folyamatosan hisztizik. És mire az egyik abbahagyná, kezdi a másik, így olyan érzése van az embernek, hogy egy perc csend és nyugalom sincs a lakásban. Valaki mindig porondon van. Megszokták, hogy én nem tudom őket felemelni és ha hármasban vagyunk, szépen eltévézgetünk, vagy játszunk. Ha a férjem fel mer mellőlük állni, mert reggelizne, kávét inna, wc-re menne, kezdődik a sírás - na persze könnyek nélkül. Felkelés után azonnal felkéredzkednek az ölébe és 1 órán keresztül le sem teheti őket, de még csak le sem ülhet cipelés közben. Maximálisan kihasználják.
Napok óta Csenge a hangosabb és hisztisebb, már attól kikészül, ha férjem le mer feküdni - ott terem és ráncigálja bömbölve az ujjánál fogva. Ma többször is úgy éreztem, egy vödör hideg víz kicsit lenyugtatná.
Apjukat idézem: "Ha én lennék itthon, GYES-ről rögtön rokkantnyugdíjba vonulnék. Az lenne ám a karrier! Mikor bodybuildingeztem, nem fájt ennyire a hátam."
Szegényt tényleg agyonnyúzzák.

A bejegyzés trackback címe:

https://gemini.blog.hu/api/trackback/id/tr72276271

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása