Gemini blog

Ha az ember lánya másfél év alatt 3, visszafogott természetűnek egyáltalán nem mondható lánykát szül, élete meglehetősen pörgőssé válik. Ennek a naplónak a segítségével igyekszem megörökíteni az első éveket, hogy ha majd egyszer lelassíthatunk férjemmel, jóleső sóhajtások közepette emlékezhessünk vissza az édesen fárasztó kezdetekre.

Hanga

Lilypie Third Birthday tickers

Csenge és Ajsa

Lilypie 4th Birthday Ticker

Friss topikok

  • boldogmamamacska: Kedves Anyuka! Gratulálok a blogodhoz, nagyon aranyos a gyermeked. Eszter vagyok és én szerkeszte... (2010.05.10. 13:01) Lassulunk végre!
  • Ilonana: Én is BOLDOG SZÜLINAPOT KÍVÁNOK !!!! Naés persze jobbulást! (2010.05.04. 12:40) Füles csapat
  • vargaera (L.V.E.): Jobbulást és kitartást!! :)) (2010.04.16. 10:07) Bezárva
  • porpika: Igen kétpetéjűek. Először persze kellett egy kis motivációs ajándék, hogy elmenjenek egymás nélkül... (2010.03.31. 20:29) A szétválaszthatatlanok
  • trichterwinde: Csúcs az arckifejezésük az utolsó képen :)))) Ezek a csajok színésznők lesznek, tutira!!! ;))) Ki... (2010.03.19. 10:09) Hosszú hétvége

Látogatottság

eXTReMe Tracker

Idegbetegség

2008.02.22. 14:37 - gemini!

Az elmúlt napok megint problémásak voltak. Tudom, hogy ez hullámokban jön, és holnap lehet, hogy minden gördülékenyen zajlik majd, de most rossz szériában vagyunk. Olyan apró-cseprő dolgok, amit máskor fel sem vennék, most kiborítanak. Valószínűleg ennek az az oka, hogy éjszaka négyszer keltem fel és etettem és napközben sincs alkalmam regenerálódni. Mosogattam, mire mindketten odatolták a széküket, majd egyikük elkezdte tenyerével szétkenni a mosatlan edényeken lévő zsír-és ételdarabokat. Másik gyermekem eközben fejjel lefelé tartva a cumisüvegét öntötte ki a földre a teáját, és élvezettel nézte, hogy csöpög. A következő pillanatban kiborították tányérjukat, tartalma mindenfelé szétrepült - mindez 5 perc leforgása alatt, és a délelőtt is ugyanilyen "aktívan" telt. Ekkor borultam ki és kezdtem kiabálni majd idegbeteg módjára tányérokat és poharakat csapkodni a mosogatóba.
Nem lenne semmi gond, ha vagy éjszaka tudnék valamennyit aludni, vagy nappal lenne legalább 1 óra, amikor pl. csak a nővérkék vannak ébren és Hanga alszik. De nem, most Hanga is nyűgös, úgyhogy elég gyakran hallgatom, milyen hangos az, ha 3 gyerek egyszerre rázendít. Mert persze a "nagylányok" is sírnak megállás nélkül - mert elesett (10 percenként megtörténik), hisztizik, valami nem sikerül, éhes, szomjas, zavarja, hogy ruha van rajta és tépi lefelé...
Remélhetőleg ma lesz 1 óra nyugtom, akkor fel tudok töltődni energiával a nap többi részére és megoldódik minden.

A bejegyzés trackback címe:

https://gemini.blog.hu/api/trackback/id/tr99349917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

porpika 2008.02.22. 21:22:36

Annyira megértelek. Én is a múlt héten voltam kiborulva. Mindig eszembe jutsz, két ilyen eleven, állandóan a tilosban csellengő csemete mellé még egy újszülött! Hát nem lehet egyszerű. Nálunk is ez megy. Az összes szék már el van pakolva. De hát fel lehet ám állni a motorra is meg a dömperre is! Állandóan mást sem csinálok csak mentem ami menthető. Ezt csak vigasztalásképpen írtam.
Nálunk az evés most már alakul. Teljesen egyedül esznek! Nem is engedik, hogy segítsek. Az "ügyetlenebb" kisfiam lett az ügyesebb evő.
Ja és még valami. Van egy alapítvány az Otthon Segítünk Alapítvány. Nézz utána a neten, pont olyan családokon segítenek, mint Ti is vagytok. És van a kerületetekben is. Én csak nagyon jókat hallottam róluk.

ildi 2008.02.22. 22:48:10

Úristen, mintha magamat látnám, ahogy olvasom a soraidat. Én kb. 3 hete voltam ennyire kibukva, szintén néhány "átmulatott" éjszaka után, fejfájással ébredve. Szétvertem egy TELI tápszeres dobozt a konyhapulton, ami eltört és szétfröcskölt MINDENHOVÁ, én meg nyüszítve zuhantam össze az előző nap kínkeservesen kitakarított konyhámban és azt hittem, öngyilkos leszek. Azóta jobb lett, határozottan. Pedig az ikrek még csak 3 hónaposak. És egy helyben fekszenek... Mi lesz később???
Szerintem szerezz segítséget, én már rajta vagyok az ügyön. Nem éri meg, hogy a gyerekeink féljenek az idegbeteg anyjuktól... Kitartás!!!

gemini! 2008.02.23. 08:25:59

Nem szép dolog, de jólesik, hogy mások is hasonló cipőben járnak. :-)Nem azért, mert szeretek mártírt alakítani, de nem akarok segítséget kérni. Általában működnek a hétköznapok, csak néha összejön pár rossz nap és borul a bili. :-)Most reggel pl. pozitívabban látom a dolgokat - nagyjából eleget aludtam, férjem itthon, elviszi a csajszikat sétálni, tudok főzni, már ez is valami.Meg persze az sem ártana, ha ki tudnék mozdulni, vagy jönne végre a jobb idő és kitelepednénk napközben legalább a teraszra, mert egy lakásban egész nap 3 gyerekkel... De tényleg nagyon feldobtatok a soraitokkal. :-)))Köszi!

cili 2008.02.25. 21:58:29

Nálam az ikrek (16 hónaposak) közül, csak a lányom kelt fel az éjszaka, de ő legalább ötször. Nemigen lehetett aludni. Ráadásul már naponta háromszor visszük ki őket, mert amúgy nem fáradnak el, nyüszítenek és szétszedik az egész lakást. A fiam ma fejre esett a kismotorral, és feldagadt a fél feje, de a legfársztóbb mégis sz, hogy ha idebent nyüszítenek, mert egyszerűen nem hajlandók megukban eljátszani. Szóval: Tudom miről beszél! :))


süti beállítások módosítása