Hanga is kiscápa lett, megvan az első fogunk, legalábbis a teteje már előbújt. :-) Kemény csajszi lesz, nővérei felkészítik az életre. A brutálisabb videókat inkább nem teszem fel, mert még ránk küldik a gyerekvédelmiseket, úgyhogy csak a közös játékot mutatom be (az építőkockával való kutacsveregetést nem):
Azért Hanga helyében én is aggódnék:
Három gyerek esetében vannak gondok az altatással. Ikreknél sem volt egyszerű, de törekedtem mindig arra, hogy egyszerre aludjanak, mert azt nem bírtam volna, ha felváltva állandóan fent van valamelyikük. Most annyival nehezült a helyzet, hogy nem egyidősek, tehát még nem egyszerre van az alvásidejük. Napközben a nagy ricsaj és a másszunk-föl-anya-hátára-miközben-hugit-altatja szeretetmegnyilvánulás miatt nehéz - aki altatott már el pár hónapos gyereket és kitekert állapotban, lábujjhegyen próbálja úgy beoperálni az ágyába, hogy nehogy felébredjen, az sikítófrászt kap, ha végre sikerült, de 10 perc múlva a tesók benyúlkálnak hozzá és boldog "Hanga!" kiáltással keltegetik. Este pedig, mikor végre elaludtak a nagyok, annyira vigyázunk a törékeny helyzetre, hogy muszáj azonnal kikapnom Hangát a kiságyából, ha felsír, mert ha felébreszti nővéreit fél 10 körül, 11-ig biztos műsorozni fognak. A kikapdosásnak nagyon nem vagyok híve, mert azt akarom, hogy egyedül aludjon el az ágyában. Sokszor viszont, mikor Csenge és Ajsa is üvölt a szobájában, Hangát is tudom "nevelni", így ő meg a kiságyában sír (imádom este 10-kor hallgatni ezt a kórust egy fárasztó nap után), majd 15-20-30 perc után feladja és álomba hüppögi magát (vagy én adom fel és kiveszem, mert egyetlen vágyam fél 11-kor, hogy végre csend legyen, bármilyen áron).
Lányok imádnak bkv-zni, apa sokszor felkapja őket, mikor már minden plázát, játszóteret, környező fagyizót meguntak és babakocsi nélül beutazzák a várost: busz, metró, villamos, kikötnek egy földalattinál is, Váci utcán sétálgatnak, ahol a csajszik kikezdenek minden turistával (főleg az olasz nők kedvencei, iszonyú sebességgel elkezdenek csivitelni minden alkalommal a szemükről), idegen emberek kérnek engedélyt, hogy fotózhassák őket, leállnak férjemmel beszélgetni. Na persze Ajsa és Csenge ezt nagyon élvezi, pózolnak és mosolyognak a kamerának, kikezdenek a metrón a szemben ülőkkel és szégyenlősen férjem háta mögé bújnak, ha felkeltették a kiszemelt ember érdeklődését.