Ma délelőtt kint hagytam a nagylányokat a teraszon a gyurmakészletük tárasaságában, míg én bent etettem Hangát. Az elején szépen eljátszogattak:

Kis idő elteltével Csenge berohant: "Kaki, kaki!" Gyorsan előkaptam a bilit, amibe 1 db nyúlbogyó be is talált, a maradék 99 viszont kint tanyázott összekeveredve a földre dobált milliónyi széttépett gyurmával. Áldottam magam utólag, hogy barna színű gyurmát is adtam a kezükbe, mint Hamupipőke válogattam négykézláb a termést: kaki, gyurma, kaki, gyurma... Remélem egy sem került rossz helyre. :-)

Csengéből tuti, hogy főnök lesz, megállás nélkül osztja a melót az egész családnak, sőt sokszor a játszótéren felügyelő többi apukának is. Ilyenkor férjem nem is mehet a közelébe, egy határozott karlendítéssel visszaparancsolja, ha közelítene felé és más gyerekek apukáival hintáztatja magát.
Végre megvan Csenge neve is! Idáig Ajsa szépen kimondta a saját nevét, Hangáét is, de a nővéréét nem volt hajlandó. Meglepődtünk a névválasztáson, mert 2 hete "Babá"-nak hívja. Édes, mikor szólongatja: "Gyere Baba!"

Néhány szomszéd meglepődött tegnap, de mi nem véletlenül motoroztunk a zuhéban, szántszándékkal vittük ki őket - végül is ezért vettünk esőkabátot, úgy érzem, nagy szolgálatot fog tenni a csöpögős-nyálkás őszi napokon is. Iszonyúan élvezték, hogy tócsába gázolhatnak a motorukkal!
 

Én is imádom a tv-t nézni a tesókkal!

Csupaszem Hangicsek

Huzamosabb ideig is elviselik a hajgumit és a csattot, de csak akkor, ha elmondom, hogy milyen szép így a frizurájuk és megnézhetik magukat a tükörben. Igazi nők! :-)

Manó az esőben