Ördögök és angyalok egyszerre. :-) Ma is alig bírtam abbahagyni a nevetést, mikor le akartam délután fektetni őket. (Máskor meg a sírás környékez a dühtől, ha valami hülyeségen hisztiznek). Nem volt kedvem a harchoz, hogy ágyba tereljem őket, így befeküdtem a helyükre a párnák közé és erőt gyűjtöttem. Egyszercsak megjelenik Csenge és mondogatja: "uszi, uszi". Mit akarhat most, csak nem husit akar enni? Aztán lehajol a homlokomhoz, cuppant rá egy nagy puszit, lemászik az ágyról és miközben rámzárja a gyerekszoba ajtaját, még visszainteget:"pá-pá, anya". Hát meg kell zabálni! :-) A következő 15 percben felváltva másztak be hozzám a gyerekágyba és puszilgatták a homlokomat, majd távoztak.
Mostanában ugyanis férjem kitalált egy új szertartást: lefekvéskor mindketten 5 db homlokpuszit kapnak, aztán "Jó éjszakát, pá-pá" búcsúzással rájuk zárjuk az ajtót - ma ezt játszották el velem, mint gondoskodó anyukák. :-)
Máskor viszont teljesen váratlanul elborul az agyuk és bármi miatt képesek hisztizni -ami aztán láncreakciót indít el és anyánál is elsötétül a világ. Főleg az esték nehezek. 2 éve élnek velünk ezen a világon, minden nap ugyanúgy ér véget: lefekszenek aludni. Érdekes, de ezt a tényt még nem tudták elfogadni és minden este valamelyikük hangos műsorszámmal fejezi ki nemtetszését. Ilyenkor a másik nyugodtan fekszik az ágyban és aludni szeretne. Másnap szerepet cserélnek és az előző nap nyugodtan álomba szenderülő bömböl 11-ig. Férjem "sakál anyának" hív engem - tény, hogy nagylányaink sírni nem szoktak, csak üvölteni, egyetlen könnycsepp nélkül. Egyszer hallgattam egy pszichológussal készített interjút, aki azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint a hiszti egy "másállapot", és ilyenkor a gyerek nincs is egészen magánál. Maximálisan egyetértek, szó szerint rohamokat kapnak apró kis semmiségek miatt, a végén akár öklendezés közeli állapotba is eljutnak. És miért? Minap pl. Csenge őrjöngött este az ágyában, olyan volt, mintha kizuhant volna a rácsos ágyból, vagy borzalmas rémálma lenne... Férjem benyitott és mi volt a gond? A kezében tartott egy elefántot, ami nem tetszett neki és meg akart szabadulni tőle, de nem tudott mit kezdeni a szituációval. Ahelyett, hogy kidobta volna az ágyból, a hányingerig felzaklatta magát. Apa elvette az elefántot és elvágták a sírást. Egy ilyen elszigetelt eset engem se borítana ki, de a napi 30. már igen.
Imádnak nevelni. Mindegy, hogy egy cicára kell rászólni, vagy a tesóra, egyremegy, hiszen ez olyan felnőttes dolog - anyáék is mindig ezt csinálják. Hanga például szereti szétszedni a habtapiját apró darabokra, amiket élvezettel összenyálaz és szétrág. Nővérkék azonnal ott teremnek és leszidják. :-) Ma Csenge szólt rá Ajsára és parancsolta vissza a székére, mert nem akart enni.
Hanga hamar csatlakozott a mesenéző nővérkékhez, azonnal odakúszik a dvd lejátszóhoz, ha bekapcsoljuk, még az evést is felfüggeszti. Édesek, ahogy a három buksi összegyűlik a képernyő előtt. :-)
Csenge új neve: Baba
