Az IKEA-ban lányaim mindig leragadnak a játszóház résznél a vonatoknál. Fa elemekből állnak a sínek, hidak, korlátlanul bővíthető a rendszer, a vonatok pedig mágnessel kapcsolódnak össze. Haza is hoztunk két dobozzal, ezenkívül Beso-tól (és a Teletubbies-tól) lopva az ötletet beszereztem ugyanitt festékeket, 40 méter papírt és filctollakat. És íme az eredmény:
Ha belemerülnek valamibe, kiül az arcukra "a most nagyon komolyan veszem a dolgot" arckifejezés.
Különösen Ajsára jellemző, hogy képes akár fél órán keresztül is némán történeteket eljátszani két cicával. Főleg őt nyűgözi le a vonat: szétszedi, összerakja, újabb és újabb alakzatokat formálva a sínekből.
Először csak kézzel próbálkoztak...
aztán rájöttek, hogy lehet ezt lábbal is.
Mikor férjemnek pedzegettem, mi a tervem a festékkel, csak ennyit válaszolt: "Jó, de a diliházban nem foglak meglátogatni." :-)