Szörnyen nehezen kezelhetőek, hogy bent vagyunk egész nap a lakásban - apa kb. 1-2 órával lefektetésük előtt ér haza, addig meghülyül a család minden nőtagja. Ha férjem fáradtan beesett az ajtón, nekivágunk a játszótérnek (most persze ez is kizárt, mert fertőzőek vagyunk, ha minden jól megy és egyesével kapja el mindegyik csemetém, 6 héten keresztül). Mi vagyunk az egyedüliek a környéken, akik vaksötétben, egy 40-es izzó pislákoló fényénél hintáztatjuk gyerekeinket. A normális családok ilyenkor otthon készülődnek a lefekvéshez.
Hanga sem tűri már a babakocsis létet, ha teljes ötös létszámmal is indulunk sétálni, ki van osztva mindenkinek a meló. Férjem Hangát sétáltatja görnyedt háttal, kézenfogva (egyedül még nem hajlandó), én meg a nagyok után rohangálok - általában még így is kevésnek érezzük magunkat és lógó nyelvvel érünk haza...
Hónapok óta Ajsa és Csenge nem alszik délután - persze önző anya nem zavartatja magát. Ágyukba zavarom őket és 3-ig nincs kegyelem. Általában ezt az időt hangos trécseléssel és játékkal töltik. Átmásznak egymás ágyába, kutyákkal, babákkal és egy ládányi más játékkal felszerelkezve és iszonyú lármás partit csapnak. A sötétben. 10 percenként összevesznek, kiabálnak, sírnak, majd 5 perc elteltével éktelen rötyögésbe kezdenek. A lényeg, hogy bármit is csináljanak, az hangos és előbb-utóbb fel is keltik a másik szobában szundikáló hugicájukat. 
Koncentráljunk hát idegrendszerkikészítő viselkedésük mellett az édes pillanatokra (aztán remélem, hamar beköszönt a jó idő, Hanga hajlandó lesz egyedül is sétálni és egy kicsit könnyebb lesz a helyzet)
Hónapok óta kedvenc szófordulatuk a "szeretlek". Minden átmenet nélkül átölelik az embert és egy "szeretlek anya, szeretlek apa" érzelemkitöréssel a nyakunkba ugranak. És ezt még fokozni is tudják: átölelik Hangát - szeretlek Hanga, Ajsa átöleli Csengét - szeretlek Csenge...és így tovább, az összes lehetséges kombinációban.
(Azért ez a testvéri szeretet egy érzelmi hullámvasút: állandóan ugrásra készen kell állnom, mert ha nem tetszik nekik hugica viselkedése - meg merte fogni a játékukat -, gondolkodás nélkül lelökik az ágy tetejéről, Hanga meg koppan a fejével egy nagyot a padlón... De egymást sem kímélik a nővérkék. A szomszédok lassan már csak egy mondatot hallanak tőlem: "Káromkodás, káromkodás...nem igaz, hogy 2 percig nem tudtok veszekedés, verekedés, vonyítás nélkül meglenni!!!")
Már megint elkalandoztam: tehát szép pillanatok. Imádom őket esténként batakarni. "Megyek, beszagolok!" kiáltással minden este ellenőrző körútra indulok a gyerekszobában. Ezt szó szerint kell érteni - "végigszagolgatom" őket, szükség van-e pelenkacserére. Igazából régebben volt jellemző, mostanában már nem kell újracsomagolni senkit. Végigjárom az édesen hortyogó, kezüket, lábukat szétdobó társaságot és betakargatom őket. Engem mindig megnyugvással töltött el, mikor gyerekkoromban féléber állapotban érzékeltem, hogy betakargatnak - most ugyanezt érzem, mikor én rendezem el rajtuk a paplant.
Majd becsukom magam mögött az ajtót és olvadozó mosollyal az arcomon odaszólok férjemnek: "Olyan édesek!" Ez a réveteg állapotom másnap reggel azonnal szerte is foszlik, mikor még a reggelimig és a kávémig sem jutottam el, de ők már megint összekaptak valamin.
Odavagyok a palócos tájszólásukért. Nagyszülők sokszor meg sem értik őket, ilyenkor beállok szinkrontolmácsnak. :-) Megáll az eszem, mikor a legnagyobb komolysággal használják egymás között a "bocsánat", "parancsolj", "érted?" szavakat. :-) Kedvencem: "Anya, Csenge nem álmos, érted??!" És néz rám, mint egy hülyegyerekre.
Hanga meg egyszerűen úgy, ahogy van zabálnivaló. Egy rossz szavam se lehet rá. :-) (Hacsak az nem, hogy kópé-csillogó szemekkel imád belémharapni a kis tűhegyes fogaival. :-) )
Reggelente, ha túl korán ébred és magam mellé veszem az ágyba, míg össze nem szedem magam, átölel, puszilgat - ilyen meghitt összebújást nem tapasztaltam nővéreinél ennyi idősen. Persze ők is adtak puszikat, de Hanga olyan békés, "buddha" nyugalommal hajtja rám fejét, amit izgő-mozgó tesóinál nem érzékeltem.

Hangicsek rákapott a táncra - és továbbra is megtámadja nővéreit. :-)

Hugi kihasználja az alkalmat, hogy Csenge még alszik és rástartol a babájára. Igyekszik minden percet kihasználni, mert csak ilyenkor kaparinthatja meg a becses kincset.

Pöttyöske