Tegnap voltam UH-on, minden rendben van, már lassan 7 cm a babóca. Továbbra is úgy néz ki, hogy egyedül van, mindenki fellélegzett egy kicsit.
Talán kezd végre kiderülni, miért nem ment vissza a hasam, annak ellenére, hogy hasizmoztam. A nőgyógyász szerint a két hosszanti hasizmom ahelyett, hogy középen lenne, félrecsúszott a terhesség alatt. Tehát nincs elég izom, ami visszatartaná a belső szerveimet, max a hasfal, de az nem elég, ezért fordult ki a köldököm is, ráadásul még köldöksérvet is okozott. Eddig úgy tudtam csak műtéttel lehet visszatenni a hasizmokat, orvosom szerintem túl optimista, „rendkívül intenzív” hasizomgyakorlatokat javasol szülés után. 2-3 év megfeszített meló és már kész is van! :-) Hát nem tudom, mindenesetre nekiugrom a dolognak, kíváncsi vagyok kivált-e egy műtétet.
Most volt az első alkalom, hogy a bébiszitter vigyázott a csajokra. Férjem, nagyszülők dolgoznak, nekem UH-ra kellett mennem, nem volt más választás. Csenge kezd felengedni a jelenlétében, Ajsa pedig rögtön bohóckodik vele. A lányok legújabb szórakozása, hogy felteszik a fejükre a szalmakalapjukat és tetszelegnek benne. Ilyenkor mondani kell, hogy „Jaj, de szép vagy!” és akkor nagyon meg vannak elégedve magukkal.
