Pénteken bátor és laza anya akartam lenni - menjünk a közelben lévő pizzázóba a lányokkal! Mégsem étterem, nem annyira kötött és nem tudnak annyi mindent lepakolni az asztalról, mint egy elegánsabb helyen. Hát tévedtem, katasztrófa volt. Be kell hogy lássam, még várnunk kell ezzel fél-egy évet. Ajsa az elejétől kezdve a végéig sírt, én Csengét próbáltam lekötni, 10 perc alatt felfedezett, lepakolt, majd megunt mindent - szerintem imádott minket a személyzet. :-) Még ki sem érkezett a pizza, de ők már menni akartak. A lényeg, hogy ilyen gyorsan még nem nyomtunk be férjemmel egy pizzát és egy somlóit. Közben persze a lányok (mivel ők már önálló nagylányok) igyekeztek megszerezni a kést, a villát és a kiskanalat a sütis kehelyből és felháborodtak, hogy gátoljuk őket az önálló evésben. Végül is érthető: máskor bezzeg elvárjuk tőlük, hogy egyedül egyenek a kiskanalukkal, most meg nem kapják a kezükbe a csokis-tejszínhabos kelyhet? Milyen logikátlan szülőkkel verte meg őket a sors?
Birkózás
Ajsa mesél
Pizza
2007.10.14. 17:20 - gemini!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://gemini.blog.hu/api/trackback/id/tr26196042
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ildi 2007.10.15. 08:29:28
Sziasztok :)
olyan nehéz elhinni, hogy rosszalkodni is tudnak ezek a kisangyalok... :) A párommal mindig nagyon jókat nevetünk a huncutkodásaikon, rögzíts belőlük jó sokat! :)))
Képzeld, Bob & Bobek már 32 hetesek, szerencsére még jól érzik magukat a pocakban. Remélhetőleg bírni fogják még pár hetet, meg talán én is, bár már nagyon nehezek... Lassan készül a kis szobájuk, gyűlnek a falatka cuccok. Nálatok mi a helyzet a kis Hangával? Mesélj!
Kitartás a Törpökhöz!!!
Üdv,
ildi
olyan nehéz elhinni, hogy rosszalkodni is tudnak ezek a kisangyalok... :) A párommal mindig nagyon jókat nevetünk a huncutkodásaikon, rögzíts belőlük jó sokat! :)))
Képzeld, Bob & Bobek már 32 hetesek, szerencsére még jól érzik magukat a pocakban. Remélhetőleg bírni fogják még pár hetet, meg talán én is, bár már nagyon nehezek... Lassan készül a kis szobájuk, gyűlnek a falatka cuccok. Nálatok mi a helyzet a kis Hangával? Mesélj!
Kitartás a Törpökhöz!!!
Üdv,
ildi
Tóbiás Tímea 2007.10.15. 09:12:22
Szia Gemini!
Miújság az új jövevénnyel a pocakodban? Mikor fogsz szülni előreláthatólag? Gondolom az is fokozza a feszültséget, hogy ismét babát vársz. Még gyerek nélkül is nehézkes a várandósság gyakran, nemhogy 2 kis anygyallal-ördöggel:-)).De a lányaid olyan tündériek, hogy igazán büszke lehetsz rájuk és magatokra is! A páromnak szoktam mutatni a videókat a csajokról, teljesen odáig van, egyébként is egy kicsit a lánypárti.Amikor megmásszák az apukájukat a lányok, az a kedvence.:-)Én a 9. hétben járok, én is május eleje körül fogok szülni.
Miújság az új jövevénnyel a pocakodban? Mikor fogsz szülni előreláthatólag? Gondolom az is fokozza a feszültséget, hogy ismét babát vársz. Még gyerek nélkül is nehézkes a várandósság gyakran, nemhogy 2 kis anygyallal-ördöggel:-)).De a lányaid olyan tündériek, hogy igazán büszke lehetsz rájuk és magatokra is! A páromnak szoktam mutatni a videókat a csajokról, teljesen odáig van, egyébként is egy kicsit a lánypárti.Amikor megmásszák az apukájukat a lányok, az a kedvence.:-)Én a 9. hétben járok, én is május eleje körül fogok szülni.
Ticcó 2007.10.15. 10:48:01
Szia!
Képzeld, épp most kaptam kioktatást az egyik rokon apukától, hogy " Te jó ég, tudjuk mi mire vállalkoztunk? Az ikrek ellátása nem 2, hanem 4 emberes feladat lesz, ki fogunk készülni, az sem segít ha takarítónőnk lesz meg bébuszitter...stb"Mondjuk az ő felesége az első egyetlen gyerekkel is úgy kikészült, hogy az anyukája odaköltözött hozzájuk kb. 1 évre.:-)Mondd, Gemini, szerinted is tényleg annyival nehezebb ikrekkel?Legjobb, ha felkészülünk a legrosszabbra?
Képzeld, épp most kaptam kioktatást az egyik rokon apukától, hogy " Te jó ég, tudjuk mi mire vállalkoztunk? Az ikrek ellátása nem 2, hanem 4 emberes feladat lesz, ki fogunk készülni, az sem segít ha takarítónőnk lesz meg bébuszitter...stb"Mondjuk az ő felesége az első egyetlen gyerekkel is úgy kikészült, hogy az anyukája odaköltözött hozzájuk kb. 1 évre.:-)Mondd, Gemini, szerinted is tényleg annyival nehezebb ikrekkel?Legjobb, ha felkészülünk a legrosszabbra?
gemini! 2007.10.15. 14:54:39
Lefektettem őket, végre enyém a gép! :-)Akkor most igyekszem sorrendben válaszolgatni:Legközelebb felveszek egy kiborulós-hisztis műsort a lányok előadásában. Elég lesz csak 1 videó, aztán majd képzeljetek el ebből is annyit, ahány vicces-nevetgélőset feltettem, a valóságban az arány kb. fele-fele.:-)
Ügyes vagy Ildi, ha nincs még semmi gond a 32. héten és kórházba sem fektettek be. Én annyira nem éreztem megterhelőnek a súlyt, hiszen nem kelhettem fel az ágyból csak a WC-ig, de láttam a kórházban a 35-36 hetes ikres anyukákat, akik élhették ugyanúgy az életüket - mind nagyon ki volt már a vége felé a súlytöbblettől és alig várták, hogy kint legyenek a babák.
Hát igen, a terhességem nagyban hozzájárul, hogy hamarabb kikészülök, főleg, hogy újra gyógyszert kell szednem a pulzusomra, de ez sem segít mindig és gyakran leszek rosszul. Ilyenkor szédülök, állni sem bírok, de persze a két lány mellett nem fekhetek le egy 10 percre, mert mindig történik valami, nekem pedig rohamosan fogy az energiám. Ráadásul most már nehézkesebb is vagyok az egyre nagyobb hasam miatt és hamarabb türelmetlen leszek, hogy már megint kiöntöttek, szétkentek valamit a földön és hajlonghatok. Valószínüleg "normál" állapotban fel sem venném, lehet, hogy még örülnék is a tornagyakorlatoknak. :-) Nem baj, legalább hamarabb visszafogyok szülés után. :-)
Január 15-re vagyok kiírva, de orvosom szerint ebből kb. Karácsony, Szilveszter lesz, izgalmas lesz az biztos. Férjem majd fel lesz hatalmazva, hogy írjon helyettem bejegyzéseket, amíg a kórházban vagyunk. :-)
Egyébként Ő is nagyon örül, hogy lányai vannak, állandóan elolvad és elérzékenyül tőlük. Amúgy meg annyira aktívak, hogy bele sem mer gondolni,mi lett volna, ha fiúk lennének - ennyi sport is elég neki. Egyfolytában megtapossák, és úgy lovagolnak rajta ketten, hogy leszakad a dereka.
Ikrekkel tényleg nagyon nehéz, de sokkal nagyobb élmény is egyben. :-)Az biztos, hogy megedzik az embert, ráadásul rögtön mély vízbe kerültünk, mert első terhességre születtek és semmilyen tapasztalatunk nem volt. A 4 ember azért túlzás, (legalábbis otthonra, egy nyaraláshoz, vagy egy kávézóhoz kell ennyi), lehet bírni egyedül is napközben, de ehhez kell egy segítő férj, aki szintén kiveszi a részét a melóból, ha hazajött. Persze arra számíts, hogy az elején semmi másra nem marad energiád és életmentő tud lenni egy-egy nagymama, aki főz, segít az elején a vasalásban, mosásban, stb, mert ráadásul az újszülött minden cuccát azonnal mosni és vasalni kell egy ideig és arra már nem volt időm. És most, másfél év elteltével is eléggé romokban a lakás, annak ellenére, hogy egész nap mosok mosogatok, rendet rakok - néha szélmalomharcnak érzem a háztartás vezetését. Nekem az első év volt nagyon nehéz,ha anyu nem jár hozzánk munkaidő után, akkor nem eszünk főtt ételt, nincs tiszta tányér. Az első 6 hónapban nem csináltam egész nap mást, csak etettem és tisztába tettem. Még most is megvan az a füzet, amibe az etetések mennyiségét és gyakoriságát jegyeztem fel, pont tegnap néztem bele - egyszerűen egymásba érnek szinte az etetések, ahogy befejeztem a másodikkal, az első újra éhes volt. De ez még bírható lenne, ha az ember aludna éjszaka. Nemhiába kínozták régen (és ma is)az elítélteket nem alvással - az egyszerűen borzalmas. Nappal 2 óránként ettek, éjszaka 3 óránként, mindez 7 hónapon keresztül. Ez így kimondva nem is tűnik olyan rémesnek - 7 hónap, mi az, de hidd el, ebből 1 hét is nagyon rossz. Most nem akarlak Ticcó megijeszteni, van akinek az első év tűnik könnyebbnek, embere válogatja. A lényeg, hogy most igyekezz feltöltődni és aludni, az elején meg egyszer csak túl lesztek és utána pótolhatatlan élmény! :-)
Ügyes vagy Ildi, ha nincs még semmi gond a 32. héten és kórházba sem fektettek be. Én annyira nem éreztem megterhelőnek a súlyt, hiszen nem kelhettem fel az ágyból csak a WC-ig, de láttam a kórházban a 35-36 hetes ikres anyukákat, akik élhették ugyanúgy az életüket - mind nagyon ki volt már a vége felé a súlytöbblettől és alig várták, hogy kint legyenek a babák.
Hát igen, a terhességem nagyban hozzájárul, hogy hamarabb kikészülök, főleg, hogy újra gyógyszert kell szednem a pulzusomra, de ez sem segít mindig és gyakran leszek rosszul. Ilyenkor szédülök, állni sem bírok, de persze a két lány mellett nem fekhetek le egy 10 percre, mert mindig történik valami, nekem pedig rohamosan fogy az energiám. Ráadásul most már nehézkesebb is vagyok az egyre nagyobb hasam miatt és hamarabb türelmetlen leszek, hogy már megint kiöntöttek, szétkentek valamit a földön és hajlonghatok. Valószínüleg "normál" állapotban fel sem venném, lehet, hogy még örülnék is a tornagyakorlatoknak. :-) Nem baj, legalább hamarabb visszafogyok szülés után. :-)
Január 15-re vagyok kiírva, de orvosom szerint ebből kb. Karácsony, Szilveszter lesz, izgalmas lesz az biztos. Férjem majd fel lesz hatalmazva, hogy írjon helyettem bejegyzéseket, amíg a kórházban vagyunk. :-)
Egyébként Ő is nagyon örül, hogy lányai vannak, állandóan elolvad és elérzékenyül tőlük. Amúgy meg annyira aktívak, hogy bele sem mer gondolni,mi lett volna, ha fiúk lennének - ennyi sport is elég neki. Egyfolytában megtapossák, és úgy lovagolnak rajta ketten, hogy leszakad a dereka.
Ikrekkel tényleg nagyon nehéz, de sokkal nagyobb élmény is egyben. :-)Az biztos, hogy megedzik az embert, ráadásul rögtön mély vízbe kerültünk, mert első terhességre születtek és semmilyen tapasztalatunk nem volt. A 4 ember azért túlzás, (legalábbis otthonra, egy nyaraláshoz, vagy egy kávézóhoz kell ennyi), lehet bírni egyedül is napközben, de ehhez kell egy segítő férj, aki szintén kiveszi a részét a melóból, ha hazajött. Persze arra számíts, hogy az elején semmi másra nem marad energiád és életmentő tud lenni egy-egy nagymama, aki főz, segít az elején a vasalásban, mosásban, stb, mert ráadásul az újszülött minden cuccát azonnal mosni és vasalni kell egy ideig és arra már nem volt időm. És most, másfél év elteltével is eléggé romokban a lakás, annak ellenére, hogy egész nap mosok mosogatok, rendet rakok - néha szélmalomharcnak érzem a háztartás vezetését. Nekem az első év volt nagyon nehéz,ha anyu nem jár hozzánk munkaidő után, akkor nem eszünk főtt ételt, nincs tiszta tányér. Az első 6 hónapban nem csináltam egész nap mást, csak etettem és tisztába tettem. Még most is megvan az a füzet, amibe az etetések mennyiségét és gyakoriságát jegyeztem fel, pont tegnap néztem bele - egyszerűen egymásba érnek szinte az etetések, ahogy befejeztem a másodikkal, az első újra éhes volt. De ez még bírható lenne, ha az ember aludna éjszaka. Nemhiába kínozták régen (és ma is)az elítélteket nem alvással - az egyszerűen borzalmas. Nappal 2 óránként ettek, éjszaka 3 óránként, mindez 7 hónapon keresztül. Ez így kimondva nem is tűnik olyan rémesnek - 7 hónap, mi az, de hidd el, ebből 1 hét is nagyon rossz. Most nem akarlak Ticcó megijeszteni, van akinek az első év tűnik könnyebbnek, embere válogatja. A lényeg, hogy most igyekezz feltöltődni és aludni, az elején meg egyszer csak túl lesztek és utána pótolhatatlan élmény! :-)
