Csenge szombat estére belázasodott. Aztán másnap egész nap nem volt semmi baja és estére megint lázas lett. Nagyon remélem, hogy ez nem a veséje, habár korábbi tapasztalatokból a tünetek nagyon gyanúsak: alkalmanként lázas csak, nem egész nap, a hangulata jó, ám néha felsír, mintha fájna valamilye. Szerdára kiderül, jön a védőnő és megvizsgálja a vizeletét.
Pedig tegnap rajtunk mosolygott a környék. A lakóparkunk egy tó partján áll, lementünk oda motorozni és kacsákat etetni. A két lány olyan tempót diktált a kismotorjukkal, hogy alig bírtuk őket követni a babakocsikkal, férjem mindig hátraszólt: "Annyuk, jössz már?" :-) A parton ülők már számolták a köreinket (ötször futottuk körbe a tavat), és kommentálták, mit csinálunk: "Na, az egyik már elfáradt, ő már a babakocsiban ül, a másik még bírja..." Szó szerint futni kellett utánuk, én Hangával, férjem az ikerbabakocsival, ők elöl tepernek - vicces látvány lehettünk az 5. körnél. :-)
Régen használtuk már egyébként a babakocsijukat, szoktatjuk őket a sétára, de egyelőre csak apa izületei bánják. Nézem sokszor az egy gyerekes szülőket, akik már kocsi nélkül, kismotorral vágnak neki a játszótérnek - na ez az, ami nálunk nem működik. Férjem általában egyedül viszi a nagyokat sétálni, mikor hazajön a munkából, addig én vásárolok Hangával, vagy etetek, fürdetek, a maradék időben pihenek - ez a napi ajándék 2 órám önfeláldozó uramtól. :-) Teljesen belerokkan a "sétákba" kocsi nélkül, mert ahol egy szülő van egy gyerekre, ott nyugodtan mehet a gyerkőc a saját lábán bárhol, felügyelve van minden lépése. (Egyébként még egy 2 éves gyerekre is nehéz sokszor odafigyelni, bármikor kirohanhat egy autó elé, nincs veszélyérzete). Mivel ketten vannak és háromfelé rohangálnak, olyan helyeken, ahol autó is jár, kénytelen cipelni őket és 24 kg-t 10 percen keresztül kitartani nem kis teljesítmény. :-) Arra már ki sem térek, ha motor is lenne náluk, látom is magam előtt: apa cipeli a két lányt, a hóna alá pedig még odaszorít 2 motort is. :-)
De akkor sem jobb a helyzet, ha én is velük tartok. Hanga babakocsiját tolva nehéz lenne felügyelni, mikor rohan ki valamelyikük az útra, csak félembernek számítok ilyenkor.
Leszokás a babakocsiról
2008.06.16. 15:01 - gemini!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://gemini.blog.hu/api/trackback/id/tr76523836
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Andi 2008.06.18. 06:55:32
Szia Gemini! Teljesen megtudlak érteni benneteket, mert nekünk is ikreink vannak de ők fiúk és 4,5 évesek. Ha elmegyek velük boltba vagy játszótérre, stb az én fejem mindig olyan mint egy pingpong labda, mert azt nézem hol vannak. Most azon gondolkodunk a férjemmel vegyünk-e már nekik kétkerekű bicót, mert már szinte minden ovis azzal közlekedik. Szerintem ha meglesz az lesz az igazi horror.
gemini! 2008.06.18. 22:48:34
Még ha két felnőtt van a 3 gyerekre, akkor is olyanok vagyunk férjemmel, mint az akciófilmek szereplői, mikor a két nagy kétfelé szalad: "A tiéd Csenge, én Ajsára állok rá. :-)És ahogy írtad, állandóan jár a fejünk és ezt kérdezgetjük egymástól: "Minden gyerek megvan?" Na de arról ne is beszéljünk, ha csak egy szülő van a nővérkékre, az tényleg egy fárasztó és koncentrálást igénylő feladat...
kisvax · http://kisvax.blogspot.com/ 2008.07.08. 14:57:04
Szia,
most bukkantam a blogodra, teljesen véletlenül, ha nem bánod, olvasni foglak.
Az én ikreim 21 hónaposak, és hallod, minden elismerésem a párodnak: én nem merek és nem tudok velük egyedül kocsi nélkül lemenni. Nem hiszem el, hogy nem a kórházban kötnének ki és ez nem túlféltés, gyorsak, mint a villám, szaladnak, kezet kirántanak pillanatok alatt. A lakótelepen meg azért sok az autó.
Most megyek és olvaslak még, nagyon tetzik a blogod. Nekem is van, ha van kedved, majd látogass meg: kisvax.blogspot.com/
Üdv:
Kisvax
most bukkantam a blogodra, teljesen véletlenül, ha nem bánod, olvasni foglak.
Az én ikreim 21 hónaposak, és hallod, minden elismerésem a párodnak: én nem merek és nem tudok velük egyedül kocsi nélkül lemenni. Nem hiszem el, hogy nem a kórházban kötnének ki és ez nem túlféltés, gyorsak, mint a villám, szaladnak, kezet kirántanak pillanatok alatt. A lakótelepen meg azért sok az autó.
Most megyek és olvaslak még, nagyon tetzik a blogod. Nekem is van, ha van kedved, majd látogass meg: kisvax.blogspot.com/
Üdv:
Kisvax
gemini! 2008.07.09. 15:52:10
Férjemet kérdezik is rendszeresen:"Gyúrni jársz?" :-)Teljesen leamortizálva érzi magát, gyakran kell mindkettőt egyszerre cipelni az autók miatt... Kétfelé szaladnak, de gondolom nem kell magyaráznom. :-)Nem egyszerű, állandóan fáradtnak érezzük magunkat.
