Eltűntem egy időre az előző honlapról, ahol a blogomat vezettem és átmásoltam mindent erre az oldalra. Mindez köszönhető volt egy teljesen megbízhatatlan és munkájához nem értő informatikus cégnek, a Mobil Média Stúdiónak, akik jogtalanul beszüntették a honlapot. Csak mazochista hajlamú embereknek ajánlom őket, ha nincs egy hűséges olvasóm, aki lementette a gemini blogot, elveszett volna az eddig leírt anyag és minden írásos emlékem a lányokról, nagyon szépen köszönöm Neki így ismeretlenül is.
Na akkor folytatnám ott, ahol abbahagytam:
Egy hetet voltunk Tokajban, kicsit nehezen aklimatizálódtak a lányok, szinte egész héten le sem szálltak az apjukról. Csak úgy tudott WC-re is elmenni, ha valamivel eltereltük a figyelmüket. Nem akartak sétálni, addig sírtak és - ezt már nevezhetem annak - hisztiztek, amíg mindkettőt egyszerre fel nem kapta. Sokat izmosodott, az biztos. Nagyon ragaszkodó kedvükben vannak mostanában, napközben nem nagyon hagyhatom el a nappalit, sírva jönnek utánam. Ha mosogatok, Ajsa közém és a mosogató közé áll és méterekkel arrébb tol. Nagyon apásak, főleg Ajsa, őt ki sem lehetett csalogatni a karjából, elég nyűgösen telt a nyaralás. Egyébként egész nap jól elvagyunk, játszunk, nevetünk, de ha a férjem hazajön, sírnak és nem szállnak le az öléből. Igaz, hogy jobb esetben is csak max. 3 órát látják egy nap, de az biztos, hogy a WC-re sem engedik ki zokogás nélkül.
Tokajban szinte állandóan szedret ettek volna a kertben, volt is rendesen anyag a pelenkában! Megtámadták a bokrot és az éretlen szedret nyomták a szájukba. Imádják a savanyú ízeket, kipróbáltuk, a citromkarikákat is rezzenéstelen arccal megeszik(!), egy grimaszt nem látni a fejükön.
A legújabb kedvenc a lépcsőmászás. Pechünkre a nagyszülők emeletes házban laknak, csajszik itt találkoztak először ezzel az újdonsággal. Mondanom sem kell, ilyenkor egy ember kevés a felügyeletükre, két felnőttnek kell görnyedt háttal lépcsőt másznia. A végére nagyon belejöttek, Ajsa mint egy kis makimajom mászott felfelé a csigalépcsőn, segítségre pedig nem tartott igényt lefelé sem, tolta el a kezünket. Harcolni kellett, hogy elkaphassam, lefelé azért még nehezebben megy nekik a dolog.
Medencéztünk is, persze valamelyikük előbb-utóbb belekakilt a vízbe nagy örömében! :-) Ajsánál nem tudom mi váltotta ki, de 1 hete nem lehet kádban fürdetni, azonnal elkezd sírni, úgyhogy csak gyorsan lemossuk és már szedjük is ki.
Pancsizó lányok
Apás Ajsa
Fürcsi
Egy lassan öttagú család
